Az aktuális divathullámon lovagolva...

És egy kis ráadás :)

A tikverőzésnek és a néptáncnak látszólag semmi köze nincsen egymáshoz, csupán annyi, hogy rendkívül gazdag és szerteágazó népszokásaink, néphagyományaink közé tartoznak. Egyetlen kapocs a két témakör között Pesovár Ferenc néprajz-, néptánc- és népzenekutató munkássága, aki felfedezte a néprajzkutatás számára a tikverőzést. 

A százhalombattai Pesovár Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola felfigyelt erre a különleges kapcsolatra, az immár országosan ismert és elismert Cseppforrás Néptáncegyüttesük gyönyörű mezőföldi tánckoreográfiájába beépítette a tikverőzés néhány jellegzetes elemét, mint például a rongyos maskarákat, a maszkokat, a kormozást, a tikverőzők cserkésző mozgását és a kurjongatást, "huhogást". Még a szalmatörök is szerepet kapott. Látványos és szívmelengető produkció született!

 A Felszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató műsornak a 2015. november 20-i adásában is bemutatták ezt a rendkívüli alkotást, amely megtekinthető az alábbi linken keresztül:

Videó: Cseppforrás Néptáncegyüttes - Mezőföldi táncok

Pillanatfelvételek a videóból:

Forrás: videólink

A Cseppforrás Néptáncegyüttes bemutatkozó videója a Felszállott a páva műsorából:

Ismerjék meg a Cseppforrás Néptáncegyüttest! >>>

Íme egy felvétel a tánc egy korábbi előadásáról:

 Voltak idők, amikor a tikverőzés nem számított különlegességnek, hanem a tájegység népéletének teljesen átlagos, magától értetődő része volt a környéken. Ám idővel a környékbeli falvakban teljesen eltűnt ez a népszokás, egyedül Moha kicsiny községében maradt fenn mind a mai napig. Ezen szerencsés anomália kapcsán a mohai lakosok Pesovár Ferenc magyar néprajz-, néptánc- és népzenekutatóra emlékeznek hálás szívvel. Munkássága a tikverőzés történetének egyik legfontosabb mérföldköve.
A mohai tikverőzés első kívülálló látogatói között volt, fotóival dokumentálta a néphagyományt, majd cikkeket kezdett írni róla, ezzel felfedezve a tikverőzést a néprajztudomány számára. Az első írásbeli említés is Pesovár Ferenc és Bartha Tibor újságcikkéhez fűződik, a Fejér Megyei Hírlap 1961.05.03. számában olvashattunk először a tikverőzésről Mohával kapcsolatosan. Egészen eddig a dátumig nem került dokumentálásra a tikverőzés, még a község hivatalos iratai között sem került említésre.

Pesovár szakmai érdeklődése és cikkei addig elképzelhetetlen hírnevet és elismerést hoztak a tikverőzésnek, ezzel együtt a falubeliek elköteleződését is erősítették saját népszokásuk iránt. Ő volt az a személy, aki tudatosította a mohaiakban, hogy nem mindennapi értéket őriznek, ezzel elérve azt, hogy a tikverőzésük beépüljön a mohaiak identitástudatába. A mohai lakosok azóta is ápolják néphagyományukat és Pesovár Ferenc emlékét.

2013 húshagyókeddjén a tikverőzők megemlékeztek Pesovár Ferencre halálának 30. évfordulóján. Pesovár Ferenc, született 1930. április 23-án Herenden, elhunyt 1983. február 27-én (52 évesen) Veszprémben.

Pesovár A juhait kereső pásztor című könyvében egy külön kis fejezetet szentelt a tikverőzés leírásának. Ez a kiadvány teljes terjedelmében elérhető *.pdf  formátumban a MEK adatbázisán keresztül a következő linken: 

Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor 1983

Forrás: http://mek.oszk.hu/08400/08427/index.phtml

Íme a tikverőzés leírása a népszokást először dokumentáló néprajzkutató szavaival:

(Részlet A juhait kereső pásztor c. könyvből, forrás: http://mek.oszk.hu/08400/08427/index.phtml)

Mérföldkőnek számított a tikverőzés történetében, amikor 2011. szeptemberében felvételt nyert a SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NEMZETI JEGYZÉKÉRE, amely azt a nemes célt szolgálja, hogy a nemzet tudatosan megőrizze kulturális arcát, élő identitását, hogy átörökíthesse az örökség-elemeket az eljövendő generációknak, és megóvhassa a feledéstől.

Következzék egy rövid áttekintés, összefoglaló gyűjtemény arról, hogy pontosan mit is jelent ez a megtiszteltetés.

Az UNESCO – (angolul: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization), az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1945. november 16-án alakult meg, Párizsban.
Az UNESCO tevékenységének célja, hogy megteremtse a civilizációk, kultúrák és emberek közötti, a közös értékek iránti tiszteleten alapuló párbeszédhez szükséges körülményeket. A szakemberek szerint szükség van egy olyan, az UNESCO küldetésének és tevékenységének fókuszában álló, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező jövőképre, amely magában foglalja a béke megteremtését, az emberi jogok betartását, a kölcsönös tiszteletet, a szegénység megszüntetését, a kultúrák közötti párbeszédet az oktatás, a tudomány, a kultúra és a kommunikáció segítésével. [...]

Magyarország 1948. szeptember 14. óta tagja az UNESCO-nak. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság (UMNB) az UNESCO programjainak, elveinek magyarországi megvalósítására alakult kormánytanácsadó testület. A Bizottság célja, hogy a világ többi nemzeti bizottságával, a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, a civil társadalommal, intézményekkel, iskolákkal együttműködve segítse az UNESCO munkáját az oktatás, a tudomány, a kultúra valamint az információ-kommunikáció területén, és elősegítse a magyar tudománynak és kultúrának az UNESCO révén való népszerűsítését. [...]

Az UNESCO Kultúra programjának stratégiai célkitűzései az örökség védelme, hirdetése és közvetítése, valamint a kreativitás és a kulturális kifejezések sokszínűségének erősítése. [...]

*** Részletek, teljes cikk forrása: http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f5_unesco - megtekintés 2015.05.01.***

Nemzeti Jegyzék

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO egyezmény célja szerint minden csatlakozott ország a területén található szellemi kulturális örökség elemeket azonosítja és nyilvántartja.

A kulturális miniszter 2009. május 19-én kelt felhívása alapján a Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket javasolhatják felvenni A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéké-re. Ennek módja az erre a célra készített jelölő nyomtatvány kitöltése és dokumentációk csatolása. A jelölés elkészítésébe a helyi szakmai és civilszervetek, valamint az érintett csoportok lehető legszélesebb körét kell bevonni. Az elkészítés folyamatában a Szellemi Kulturális Örökség Megyei Referensei nyújthatnak általános tájékoztatást és segítséget a közösségeknek. [...]

*** Részlet, teljes cikk forrása: http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f2_nemzeti_jegyzek - megtekintés 2015.05.01. ***

• Az UNESCO honlapja a következő cikkel számolt be a felterjesztésről 2011. július 13-án:

http://www.unesco.hu/kultura/harom-uj-elem-kerulhet

• És a következő cikkel jelentette be 2011. szeptember 15-én a lista bővülését, melynek során a tikverőzés is elem lett:

http://www.unesco.hu/kultura/ujabb-harom-elemmel

• A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének elemei megtekinthetők az alábbi linken:

http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f24_nemzeti_jegyzek_elemei

• Közöttük a tikverőzés bemutatása és jelölő dokumentuma:

http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=0_tikverozes_mohan

 Dokumentumfilm a tikverőzésről

 A jeles esemény alkalmával dokumentumfilm is készült a tikverőzésről.

A film tartalmaz riportokat, felsorakoztat régi fényképeket és felvételeket.

A teljes dokumentumfilm megtekinthető három részletben az alábbi linkeken:

 Idén sem múlhatott el a húshagyókedd Mohán tikverőzés nélkül.

Ismét érdeklődők tömege érkezett, hogy részt vehessen a tikverőzésen.

Az év újdonsága a vadonatúj helyszín, a Pavilon volt.

A 2014-ben pályázati forrásból megépített Pavilon a tikverőzés új otthona.

A szervezők még egy meglepetéssel készültek a többezer érdeklődő látogatására: mini-színtársulat módjára eljátszották, hogyan zajlik a tikverőzés az udvaroknál. Tették mindezt a tikverőzés hőskorát idéző viseletben.

Természetesen a falubeliek is üdvözölték a hagyományőrzőket.

A házaknál is szívesen látták a tikverőzőket. :)

 Jó hangulatban telt a nap, kellemes emlékekkel lettünk gazdagabbak.

Jövőre ugyanekkor, ugyanitt...