Farsangi népszokás Mohán

Tikverőzés

A tikverőzés módszertana avagy tényleg elverik-e a tyúkokat

2018. január 28. - Tikverőzés

A rövid válasz: nem.

Noha néprajzilag a lakodalmi tyúkverőkkel rokonítják a szakértők a tikverőzést - és maga a népszokás neve is félrevezető -, a tikverőzés során a tyúkokat nem éri inzultus.

A tikverőzés lényege az valójában, hogy a tyúkok bekormozásával elősegítsék az állatok termékenységét. Tyúkok esetében hogy több tojást tojjanak, amihez fontos, hogy az állat egészséges legyen. 

A tojás szimbolikája rendkívül erősen él a köztudatban mind a mai napig - elég, hogyha csupán a húsvétra gondolunk. Ám egy szintén fontos aspektusa, hogy alapvető táplálék, és különösen annak számított hajdanán, amikor a népszokások a mindennapokhoz és az általános gondolkodásmódhoz tartoztak, például parasztok háza táján. Hogyha pusztán abba belegondolunk, hogy milyen sok hagyományos recept alapvető hozzávalója mind a mai napig...

Amit a tojásról és a tyúkokról tél vonzatában tudni kell az ok-okozati összefüggések mélyebb megértéshez, hogy télen a tyúkok természetes körülmények között alig tojnak, szinte egyáltalán nem. Ma a célzott tenyésztés, a tápok, a mesterséges fény és fűtés korában ezt módosítani tudjuk, így az átlagember nem kényszerül belegondolni sem, hogy tudatában legyen a szezonalitásnak. De a népszokások idejében a tojáshozamra tavaszig várni kellett. És aki megelégelte a tétlen várakozást, az megkísérelhette varázslattal, a tél elűzésével és a tyúkok bekormozásával befolyásolni a folyamatokat.

A maskarások szalagos botja félelmetes fegyvernek tűnhet, de inkább amolyan pásztorbothoz hasonlatos funkciót tölt be, szimbolikus úgyis mint szó szerinti vonatkozásban: az állatot meglökdösni, hogy haladjon a dolga irányába, a tavasz irányába. Azonban aki megkísérel nyílt udvaron kézzel megfogni egy tyúkot - különösképpen ha az illető történetesen egy színes, gazdagon díszített lebernyegben próbálkozik ilyen mutatvánnyal - az hamar megbizonyosodik róla, hogy egy terelő pálca a kézben igencsak hasznos kellék. A tyúk ugyanis fürge jószág, különösen ha meglepődik...

Fontos leszögezni tehát, hogy a tikverőzés során nem történik állatkínzás, soha nem történt. Ellenkezőleg: az állat megbecsülése történt és történik.

 

p2170073.JPG

Tikverőzés a Pünkösdi Örökség Fesztiválon

A rengeteg, csodálatosabbnál csodálatosabb örökség között a tikverőzés is szerepelni fog a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Pünkösdi Örökség Fesztivál programjai között.

punkosdi.png

Részletes programfüzet az alábbi linken érhető el:
Pünkösdi Örökség Fesztivál Programfüzet PDF

Forrás:
http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=hir_160425_hamarosan_punkosd

Tikverőzés magazinok programajánlóiban

Vízkereszt napja a farsangi időszak kezdetét jelzi. A színes programkavalkádban ott van idén is a tikverőzés, mint kívánatos opció, amelyről már most említést tett néhány online magazin. Következzék egy kis korai sajtószemle.

Az Éva magazin programválogatásában a Télűző gondűzők szekciónak első pontja a tikverőzés.

Link a teljes cikkhezhttp://www.evamagazin.hu/mai_tipp_program_es_utazas/45420_teli_programok_2016_kaland.html

Télűző gondűzők

Ha tele van a hócsukád a téllel, és képtelen vagy tétlenül kibekkelni azt a néhány hetet tavaszig, vesd bele magad a fergeteges télűző mulatságokba!

Tikverőzés

(Moha, 2016. február 9.)

Mohán tél vége felé furcsa szokásnak hódolnak: a farsang utolsó napján a fiatal legények hagyományos maskarákba öltözve járják végig a portákat, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást. Persze nem csak a baromfiudvar lakóira fordítanak gondot: a rítushoz az is hozzátartozik, hogy korommal kenjék meg a lányokat-asszonyokat, gyerekeket, de a járókelőket, érdeklődőket is. tikverozes.blog.hu

 

A Világjáró utazási magazin szintén szerepelteti programajánló rovatában a tikverőzést.

Link a teljes cikkhez: http://www.vilagjaromagazin.hu/programajanlo/program.php?id=750

Mohai tikverőzés

2016-02-09 Moha

A tikverőzés a farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát). A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket, külön tekintettel a már hagyományosan az iskolákból és óvodákból idelátogató több száz gyerekre. A kormozással mindannyian a varázslat részeseivé leszünk.

További info: http://www.moha.hu

Gyermekrajzok a tikverőzésről

Évről évre gyerekek ezrei látogatnak el Mohára a tikverőzésre, az iskolák, óvodák szervezésében vagy családjukkal. Ilyenkor tisztán látszik az arcukon, mekkora élmény számukra, amit látnak és tapasztalnak. Néhányan megörökítették élményeiket rajzok formájában, és elküldték a hagyományőrzőknek ezeket a kincseket.

A kedves Mohaiaknak, a hagyományőrző fiataloknak és kitartó segítőiknek pedig az szolgálhat igazi élményül, hogy ezeken a rajzokon keresztül láthatják visszatükröződni a kemény munkájukat, amellyel fenntartják ezt a rendkívüli népszokást. Ékes bizonyítékául szolgálnak ezek a remekművek annak, hogy sikerült értéket közvetíteniük, és nyomot hagytak a következő generációban.

 Különleges galéria következik tehát: a tikverőzés bemutatása gyermekrajzokon keresztül.

 A maszkok és a színpompás ruhák szinte kivétel nélkül mindegyik alkotó képzeletét megragadták:

rp11.jpg

A magas maskarások és a körülöttük ujjongó gyereksereg:

rp01.jpg

A kormozás momentuma, a háttérben a fánkot osztó önkéntesekkel:

rp02.jpg

Rendkívül kreatív, ahogyan a kép készítőjének a technikája visszaadja a kormozás hangulatát:

rp08.jpg

A mellékszereplők sem mellékesek: a tyúkok

rp03.jpg

A tikverőző lelkének a tükre a szeme:

rp04.jpg

rp06.jpg

Mohai idill:

rp07.jpg

A tikverőzés színtere: az tyúkudvar

rp09.jpg

Egy kis gondolatolvasás: 

rp12.jpg

Fánk, tea és korom - mi más kellene még a mosolygós tikverőzéshez?

rp13.jpg

A lányalakok szintén nagy népszerűségnek örvendenek:

rp14.jpg

Alapvető kellék a kosár is, amiben a lányok a tojást gyűjtik:

rp15.jpg

A maskarák hangsúlyos eleme a kalap:

rp16.jpg

Az elmaradhatatlan szalmatörök szintén megörökítésre került:

rp17.jpg

Több ifjú művész képzeletét a dús és színpompás rongyszalagok fogták meg:

rp18.jpg

rp19.jpg

rp10.jpg

Impozáns hegyek a háttérben: minden bizonnyal a Bakony és a Vértes

rp20.jpg

 

Reményeink szerint még nagyon sok hasonló remekmű ihletői lesznek a hagyományőrzők!

Hálásan köszönjük a képeket beküldőknek, hogy megosztották velünk az alkotásokat!

 

Forrás: moha.hu

Eltáncolták a tikverőzést

A tikverőzésnek és a néptáncnak látszólag semmi köze nincsen egymáshoz, csupán annyi, hogy rendkívül gazdag és szerteágazó népszokásaink, néphagyományaink közé tartoznak. Egyetlen kapocs a két témakör között Pesovár Ferenc néprajz-, néptánc- és népzenekutató munkássága, aki felfedezte a néprajzkutatás számára a tikverőzést

A százhalombattai Pesovár Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola felfigyelt erre a különleges kapcsolatra, az immár országosan ismert és elismert Cseppforrás Néptáncegyüttesük gyönyörű mezőföldi tánckoreográfiájába beépítette a tikverőzés néhány jellegzetes elemét, mint például a rongyos maskarákat, a maszkokat, a kormozást, a tikverőzők cserkésző mozgását és a kurjongatást, "huhogást". Még a szalmatörök is szerepet kapott. Látványos és szívmelengető produkció született!

 A Felszállott a pávapzenei és néptáncos tehetségkutató műsornak a 2015. november 20-i adásában is bemutatták ezt a rendkívüli alkotást, amely megtekinthető az alábbi linken keresztül:

Videó: Cseppforrás Néptáncegyüttes - Mezőföldi táncok

 

Pillanatfelvételek a videóból:

cseppforras_tik12.png

Forrás: videólink

 

A Cseppforrás Néptáncegyüttes bemutatkozó videója a Felszállott a páva műsorából:

Ismerjék meg a Cseppforrás Néptáncegyüttest! >>>

 

Íme egy felvétel a tánc egy korábbi előadásáról:

Pesovár Ferenc és a tikverőzés

 Voltak idők, amikor a tikverőzés nem számított különlegességnek, hanem a tájegység népéletének teljesen átlagos, magától értetődő része volt a környéken. Ám idővel a környékbeli falvakban teljesen eltűnt ez a népszokás, egyedül Moha kicsiny községében maradt fenn mind a mai napig. Ezen szerencsés anomália kapcsán a mohai lakosok Pesovár Ferenc magyar néprajz-, néptánc- és népzenekutatóra emlékeznek hálás szívvel. Munkássága a tikverőzés történetének egyik legfontosabb mérföldköve.
pesovar.pngA mohai tikverőzés első kívülálló látogatói között volt, fotóival dokumentálta a néphagyományt, majd cikkeket kezdett írni róla, ezzel felfedezve a tikverőzést a néprajztudomány számára. Az első írásbeli említés is Pesovár Ferenc és Bartha Tibor újságcikkéhez fűződik, a Fejér Megyei Hírlap 1961.05.03. számában olvashattunk először a tikverőzésről Mohával kapcsolatosan. Egészen eddig a dátumig nem került dokumentálásra a tikverőzés, még a község hivatalos iratai között sem került említésre.

pesovar_tikverozes.png

Pesovár szakmai érdeklődése és cikkei addig elképzelhetetlen hírnevet és elismerést hoztak a tikverőzésnek, ezzel együtt a falubeliek elköteleződését is erősítették saját népszokásuk iránt. Ő volt az a személy, aki tudatosította a mohaiakban, hogy nem mindennapi értéket őriznek, ezzel elérve azt, hogy a tikverőzésük beépüljön a mohaiak identitástudatába. A mohai lakosok azóta is ápolják néphagyományukat és Pesovár Ferenc emlékét.

 p2120067.JPG

2013 húshagyókeddjén a tikverőzők megemlékeztek Pesovár Ferencre halálának 30. évfordulóján. Pesovár Ferenc, született 1930. április 23-án Herenden, elhunyt 1983. február 27-én (52 évesen) Veszprémben.

p2120064.JPG

 

Pesovár A juhait kereső pásztor című könyvében egy külön kis fejezetet szentelt a tikverőzés leírásának. Ez a kiadvány teljes terjedelmében elérhető *.pdf  formátumban a MEK adatbázisán keresztül a következő linken: 

Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor 1983

Forrás: http://mek.oszk.hu/08400/08427/index.phtml

Íme a tikverőzés leírása a népszokást először dokumentáló néprajzkutató szavaival:

pesovar33.png

pesovar34.png

pesovar32.png(Részlet A juhait kereső pásztor c. könyvből, forrás: http://mek.oszk.hu/08400/08427/index.phtml)