Farsangi népszokás Mohán

Tikverőzés

Tikverőzés a Pünkösdi Örökség Fesztiválon

2016. május 14. - Tikverőzés

A rengeteg, csodálatosabbnál csodálatosabb örökség között a tikverőzés is szerepelni fog a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Pünkösdi Örökség Fesztivál programjai között.

punkosdi.png

Részletes programfüzet az alábbi linken érhető el:
Pünkösdi Örökség Fesztivál Programfüzet PDF

Forrás:
http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=hir_160425_hamarosan_punkosd

Tikverőzés magazinok programajánlóiban

Vízkereszt napja a farsangi időszak kezdetét jelzi. A színes programkavalkádban ott van idén is a tikverőzés, mint kívánatos opció, amelyről már most említést tett néhány online magazin. Következzék egy kis korai sajtószemle.

Az Éva magazin programválogatásában a Télűző gondűzők szekciónak első pontja a tikverőzés.

Link a teljes cikkhezhttp://www.evamagazin.hu/mai_tipp_program_es_utazas/45420_teli_programok_2016_kaland.html

Télűző gondűzők

Ha tele van a hócsukád a téllel, és képtelen vagy tétlenül kibekkelni azt a néhány hetet tavaszig, vesd bele magad a fergeteges télűző mulatságokba!

Tikverőzés

(Moha, 2016. február 9.)

Mohán tél vége felé furcsa szokásnak hódolnak: a farsang utolsó napján a fiatal legények hagyományos maskarákba öltözve járják végig a portákat, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást. Persze nem csak a baromfiudvar lakóira fordítanak gondot: a rítushoz az is hozzátartozik, hogy korommal kenjék meg a lányokat-asszonyokat, gyerekeket, de a járókelőket, érdeklődőket is. tikverozes.blog.hu

 

A Világjáró utazási magazin szintén szerepelteti programajánló rovatában a tikverőzést.

Link a teljes cikkhez: http://www.vilagjaromagazin.hu/programajanlo/program.php?id=750

Mohai tikverőzés

2016-02-09 Moha

A tikverőzés a farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát). A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket, külön tekintettel a már hagyományosan az iskolákból és óvodákból idelátogató több száz gyerekre. A kormozással mindannyian a varázslat részeseivé leszünk.

További info: http://www.moha.hu

Gyermekrajzok a tikverőzésről

Évről évre gyerekek ezrei látogatnak el Mohára a tikverőzésre, az iskolák, óvodák szervezésében vagy családjukkal. Ilyenkor tisztán látszik az arcukon, mekkora élmény számukra, amit látnak és tapasztalnak. Néhányan megörökítették élményeiket rajzok formájában, és elküldték a hagyományőrzőknek ezeket a kincseket.

A kedves Mohaiaknak, a hagyományőrző fiataloknak és kitartó segítőiknek pedig az szolgálhat igazi élményül, hogy ezeken a rajzokon keresztül láthatják visszatükröződni a kemény munkájukat, amellyel fenntartják ezt a rendkívüli népszokást. Ékes bizonyítékául szolgálnak ezek a remekművek annak, hogy sikerült értéket közvetíteniük, és nyomot hagytak a következő generációban.

 Különleges galéria következik tehát: a tikverőzés bemutatása gyermekrajzokon keresztül.

 A maszkok és a színpompás ruhák szinte kivétel nélkül mindegyik alkotó képzeletét megragadták:

rp11.jpg

A magas maskarások és a körülöttük ujjongó gyereksereg:

rp01.jpg

A kormozás momentuma, a háttérben a fánkot osztó önkéntesekkel:

rp02.jpg

Rendkívül kreatív, ahogyan a kép készítőjének a technikája visszaadja a kormozás hangulatát:

rp08.jpg

A mellékszereplők sem mellékesek: a tyúkok

rp03.jpg

A tikverőző lelkének a tükre a szeme:

rp04.jpg

rp06.jpg

Mohai idill:

rp07.jpg

A tikverőzés színtere: az tyúkudvar

rp09.jpg

Egy kis gondolatolvasás: 

rp12.jpg

Fánk, tea és korom - mi más kellene még a mosolygós tikverőzéshez?

rp13.jpg

A lányalakok szintén nagy népszerűségnek örvendenek:

rp14.jpg

Alapvető kellék a kosár is, amiben a lányok a tojást gyűjtik:

rp15.jpg

A maskarák hangsúlyos eleme a kalap:

rp16.jpg

Az elmaradhatatlan szalmatörök szintén megörökítésre került:

rp17.jpg

Több ifjú művész képzeletét a dús és színpompás rongyszalagok fogták meg:

rp18.jpg

rp19.jpg

rp10.jpg

Impozáns hegyek a háttérben: minden bizonnyal a Bakony és a Vértes

rp20.jpg

 

Reményeink szerint még nagyon sok hasonló remekmű ihletői lesznek a hagyományőrzők!

Hálásan köszönjük a képeket beküldőknek, hogy megosztották velünk az alkotásokat!

 

Forrás: moha.hu

Eltáncolták a tikverőzést

A tikverőzésnek és a néptáncnak látszólag semmi köze nincsen egymáshoz, csupán annyi, hogy rendkívül gazdag és szerteágazó népszokásaink, néphagyományaink közé tartoznak. Egyetlen kapocs a két témakör között Pesovár Ferenc néprajz-, néptánc- és népzenekutató munkássága, aki felfedezte a néprajzkutatás számára a tikverőzést

A százhalombattai Pesovár Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola felfigyelt erre a különleges kapcsolatra, az immár országosan ismert és elismert Cseppforrás Néptáncegyüttesük gyönyörű mezőföldi tánckoreográfiájába beépítette a tikverőzés néhány jellegzetes elemét, mint például a rongyos maskarákat, a maszkokat, a kormozást, a tikverőzők cserkésző mozgását és a kurjongatást, "huhogást". Még a szalmatörök is szerepet kapott. Látványos és szívmelengető produkció született!

 A Felszállott a pávapzenei és néptáncos tehetségkutató műsornak a 2015. november 20-i adásában is bemutatták ezt a rendkívüli alkotást, amely megtekinthető az alábbi linken keresztül:

Videó: Cseppforrás Néptáncegyüttes - Mezőföldi táncok

 

Pillanatfelvételek a videóból:

cseppforras_tik12.png

Forrás: videólink

 

A Cseppforrás Néptáncegyüttes bemutatkozó videója a Felszállott a páva műsorából:

Ismerjék meg a Cseppforrás Néptáncegyüttest! >>>

 

Íme egy felvétel a tánc egy korábbi előadásáról:

Pesovár Ferenc és a tikverőzés

 Voltak idők, amikor a tikverőzés nem számított különlegességnek, hanem a tájegység népéletének teljesen átlagos, magától értetődő része volt a környéken. Ám idővel a környékbeli falvakban teljesen eltűnt ez a népszokás, egyedül Moha kicsiny községében maradt fenn mind a mai napig. Ezen szerencsés anomália kapcsán a mohai lakosok Pesovár Ferenc magyar néprajz-, néptánc- és népzenekutatóra emlékeznek hálás szívvel. Munkássága a tikverőzés történetének egyik legfontosabb mérföldköve.
pesovar.pngA mohai tikverőzés első kívülálló látogatói között volt, fotóival dokumentálta a néphagyományt, majd cikkeket kezdett írni róla, ezzel felfedezve a tikverőzést a néprajztudomány számára. Az első írásbeli említés is Pesovár Ferenc és Bartha Tibor újságcikkéhez fűződik, a Fejér Megyei Hírlap 1961.05.03. számában olvashattunk először a tikverőzésről Mohával kapcsolatosan. Egészen eddig a dátumig nem került dokumentálásra a tikverőzés, még a község hivatalos iratai között sem került említésre.

pesovar_tikverozes.png

Pesovár szakmai érdeklődése és cikkei addig elképzelhetetlen hírnevet és elismerést hoztak a tikverőzésnek, ezzel együtt a falubeliek elköteleződését is erősítették saját népszokásuk iránt. Ő volt az a személy, aki tudatosította a mohaiakban, hogy nem mindennapi értéket őriznek, ezzel elérve azt, hogy a tikverőzésük beépüljön a mohaiak identitástudatába. A mohai lakosok azóta is ápolják néphagyományukat és Pesovár Ferenc emlékét.

 p2120067.JPG

2013 húshagyókeddjén a tikverőzők megemlékeztek Pesovár Ferencre halálának 30. évfordulóján. Pesovár Ferenc, született 1930. április 23-án Herenden, elhunyt 1983. február 27-én (52 évesen) Veszprémben.

p2120064.JPG

 

Pesovár A juhait kereső pásztor című könyvében egy külön kis fejezetet szentelt a tikverőzés leírásának. Ez a kiadvány teljes terjedelmében elérhető *.pdf  formátumban a MEK adatbázisán keresztül a következő linken: 

Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor 1983

Forrás: http://mek.oszk.hu/08400/08427/index.phtml

Íme a tikverőzés leírása a népszokást először dokumentáló néprajzkutató szavaival:

pesovar33.png

pesovar34.png

pesovar32.png(Részlet A juhait kereső pásztor c. könyvből, forrás: http://mek.oszk.hu/08400/08427/index.phtml)

Tikverőzés a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén

Mérföldkőnek számított a tikverőzés történetében, amikor 2011. szeptemberében felvételt nyert a SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NEMZETI JEGYZÉKÉRE, amely azt a nemes célt szolgálja, hogy a nemzet tudatosan megőrizze kulturális arcát, élő identitását, hogy átörökíthesse az örökség-elemeket az eljövendő generációknak, és megóvhassa a feledéstől.

Következzék egy rövid áttekintés, összefoglaló gyűjtemény arról, hogy pontosan mit is jelent ez a megtiszteltetés.

unescologo.jpg

Az UNESCO – (angolul: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization), az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1945. november 16-án alakult meg, Párizsban.
Az UNESCO tevékenységének célja, hogy megteremtse a civilizációk, kultúrák és emberek közötti, a közös értékek iránti tiszteleten alapuló párbeszédhez szükséges körülményeket. A szakemberek szerint szükség van egy olyan, az UNESCO küldetésének és tevékenységének fókuszában álló, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező jövőképre, amely magában foglalja a béke megteremtését, az emberi jogok betartását, a kölcsönös tiszteletet, a szegénység megszüntetését, a kultúrák közötti párbeszédet az oktatás, a tudomány, a kultúra és a kommunikáció segítésével. [...]

Magyarország 1948. szeptember 14. óta tagja az UNESCO-nak. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság (UMNB) az UNESCO programjainak, elveinek magyarországi megvalósítására alakult kormánytanácsadó testület. A Bizottság célja, hogy a világ többi nemzeti bizottságával, a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, a civil társadalommal, intézményekkel, iskolákkal együttműködve segítse az UNESCO munkáját az oktatás, a tudomány, a kultúra valamint az információ-kommunikáció területén, és elősegítse a magyar tudománynak és kultúrának az UNESCO révén való népszerűsítését. [...]

Az UNESCO Kultúra programjának stratégiai célkitűzései az örökség védelme, hirdetése és közvetítése, valamint a kreativitás és a kulturális kifejezések sokszínűségének erősítése. [...]

*** Részletek, teljes cikk forrása: http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f5_unesco - megtekintés 2015.05.01.***

Nemzeti Jegyzék

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO egyezmény célja szerint minden csatlakozott ország a területén található szellemi kulturális örökség elemeket azonosítja és nyilvántartja.

A kulturális miniszter 2009. május 19-én kelt felhívása alapján a Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket javasolhatják felvenni A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéké-re. Ennek módja az erre a célra készített jelölő nyomtatvány kitöltése és dokumentációk csatolása. A jelölés elkészítésébe a helyi szakmai és civilszervetek, valamint az érintett csoportok lehető legszélesebb körét kell bevonni. Az elkészítés folyamatában a Szellemi Kulturális Örökség Megyei Referensei nyújthatnak általános tájékoztatást és segítséget a közösségeknek. [...]

*** Részlet, teljes cikk forrása: http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f2_nemzeti_jegyzek - megtekintés 2015.05.01. ***

 szko-logo-180.jpg

  • Az UNESCO honlapja a következő cikkel számolt be a felterjesztésről 2011. július 13-án:

http://www.unesco.hu/kultura/harom-uj-elem-kerulhet

  • És a következő cikkel jelentette be 2011. szeptember 15-én a lista bővülését, melynek során a tikverőzés is elem lett:

http://www.unesco.hu/kultura/ujabb-harom-elemmel

  • A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének elemei megtekinthetők az alábbi linken:

http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f24_nemzeti_jegyzek_elemei

  • Közöttük a tikverőzés bemutatása és jelölő dokumentuma:

http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=0_tikverozes_mohan

 

 Dokumentumfilm a tikverőzésről

 

 A jeles esemény alkalmával dokumentumfilm is készült a tikverőzésről.

A film tartalmaz riportokat, felsorakoztat régi fényképeket és felvételeket.

A teljes dokumentumfilm megtekinthető három részletben az alábbi linkeken:

 

 

 

 

Diák előadás a tikverőzésről

Szívmelengető érdekesség ez a videofelvétel egy referátumról, iskolai kiselőadásról, melynek a tikverőzés a témája.

Külön figyelemreméltó, hogy az előadó szemléltetőeszköz gyanánt saját kezűleg készítette el a jellegzetes ruhát (látható 2:50 környékén) - aki varrt már ilyet, az nagyra értékeli az erőfeszítést.

Fotóalbum - 2015. február 17.

 Idén sem múlhatott el a húshagyókedd Mohán tikverőzés nélkül.

p2170073.JPG

Ismét érdeklődők tömege érkezett, hogy részt vehessen a tikverőzésen.

pavilon_tik3.png

Az év újdonsága a vadonatúj helyszín, a Pavilon volt.

pavilon_tik.png

A 2014-ben pályázati forrásból megépített Pavilon a tikverőzés új otthona.

p2170042.JPG

szervezők még egy meglepetéssel készültek a többezer érdeklődő látogatására: mini-színtársulat módjára eljátszották, hogyan zajlik a tikverőzés az udvaroknál. Tették mindezt a tikverőzés hőskorát idéző viseletben.

20150218-regi-szep-nephagyomany-tikverozes-mohan69_resize3_800x600.jpg

Természetesen a falubeliek is üdvözölték a hagyományőrzőket.

p2170094.JPG

A házaknál is szívesen látták a tikverőzőket. :)

p2170081.JPG

 Jó hangulatban telt a nap, kellemes emlékekkel lettünk gazdagabbak.

p2170130.JPG

Jövőre ugyanekkor, ugyanitt...